2008. január 14., hétfő

Nincs annál jobb, mint könyvtárban blogolni...

Újra összeszedem a gondolataimat, de az előző két nap nagyon leszívta az agyamat, mondhatni nem csináltam semmit. Pénteken elmentem vizsgázni szociológiából, hármas lett. Délután beírattam a jegyet és ennek örömére felvettem a Szociológia II-t. Majd még aznap kivettem egy rakás könyvet (fele tanköny, plusz Az önző gén Richard Dawkinstól), elintéztem minden fontosat és igyekeztem fizikát tanulni, de inkább a molekuláris sejtbiológia, vagy valami más felé kacsintgattam, amíg arra nem eszméltem, hogy nem tanulok. Ez kb. Szombat estig tartott. A Szombatom annyiból állt, hogy megnéztem a Nem vénnek való vidék című filmet, Müller leechelt ezerrel valami Kandó Kálmán Főiskolás matekoktató videjót (ami egyébként nagyon is jó, magamfajta hülyéknek készült), aztán csak eljött a Vasárnap is.

Összeeszkábáltam egy működő gépet magamnak (ha már nincs notebook, hát legyen asztali PC). Nagyon élvezetes hallgatni a több, mint tíz éves HDD iszonyatos swapelését-kerregését, ahogyan küszködi át a byte-okat a gép. Végülis, egy Debian 4.0 feltornászása után (ami tökéletesen működött, csak a WLAN USB-dongle-t nem ismerte fel) áttértem egy Win98SE-re, ami egy kis noszogatás után vígan az WLAN-adta Internet részeként érezhette magát.

Kockáknak itt van a gép konfigja: Abit VL-6 alaplap, 600 Mhz Coppermine magos Intel CPU, 32 MB SDRAM, Nvidia GeForce MX-440-es videokártya, 4.3 GB-os Seagate Barracuda IV HDD, két Realtek RTL-8139 Ethernet-kártya, valamilyen hulladék C-Media hangkártya és egy USB-port (plusz még az, amit találok az albiban).

Most az egyetemi könyvtárban ülök, pangás van. Hajnali tízre voltam beíratni a számtechjegyemet, az viszont kettes lett. Felhívtam a Rock & Roll store-t, hogy kicsit módosítsak a rendelésen, ugyanis úgy volt megbeszélve, hogy két XL-es inget kértem (magamnak és LZ-nek), most elmondtam, hogy mégis egy XXL-es kellene az egyik XL-es helyett. Nem voltam elkésve a dologgal, ugyanis előzőleg is megmondta a csaj, hogy még az anyagot sem tudták beszerezni az U.S.A.-ból, szóval I'll stay tuned, majd küldenek egy e-mailt, hogy mi a helyzet a ruhákkal (az sem egy hónap múlva lesz, de ezt nem sürgetni kell). Voltam a DokumentumCenterben is (először nem akarta az igazat az MMC-cardreaderük), majd elmentem ennivalót venni a Tempóba, utána visszatértem az albiba, ahol iszonyatosan bezabáltam a megvett kajákat, utána pénzügyeket intéztem, majd újból visszatérve a DC-be kinyomtattam egy s két jófajta papírost (Müli kártyaolvasója jó szolgálatot tett). Mielőtt fejöttem volna a könyvtárba, elnéztem a honos tanszékre (Limnológia, aki nem tudná, itt van a könyvtárral szemben, N-épület), holnap lesz félfogadás, elkérem a jegyzőkönyveimet az infralabgyakra. Benéztem az egyetemi könyvesboltba is, hátha találok valami jó könyvet. Hát nem megvettem még két könyvet?! Az egyik a Szervetlen Kémia III. (ezzel megszereztem a Szervetlen Kémia-triológia összes kötetét) a másik pedig A színek kémiai eredete. Remélem a második könyv izgalmas esti olvasmányként fog szolgálni (igen, ennyire beteg és elborult vagyok, hogy ilyen könyvekkel szórakoztatom magam).

Kicsit elcsúsztattam a vizsgáimat, a következő 21-én lesz. Addigra meg is tudok tanulni (majdnem) mindent. Most fogom magam és visszamászok az albérletbe, valamikor este elnézek majd megint a DC-be és némi scannelés után elküldöm az illetékeseknek a PDF-es e-mailt. Tanulni kell, nem akarok sok első féléves tantárgyat a második félévre halasztani.

Helyzetjelentés a notebookomról: holnap lesz az a nap, amikor megbánják, hogy nem javították meg a gépemet.

2008. január 11., péntek

Türelem...

Remek Karácsonyom volt, utána pedig következett egy nagyon jó előszilveszter és Szilveszter, amit egy reményteli kezdet zárt.
Kicsit elmaradtam a blogírással, mert a notebookomat visszavittem a szervízbe, hogy ne forrjon fel és most itt várok, hogy végre visszakaphassam, működő állapotban. Otthon valahogy nem volt időm írni, vagy csak kedvem nem kerekedett. Mindegy, most bepótlom.
Vizsgák és vizsgák hada vár rám (elvileg vizsgaidőszak van), sok mindent nem tudok mondani erre, tanulni kell. Tanulás mellett van egy rakás ötlet is, amit meg kellene valósítani, de vagy idő nincsen rá, vagy pedig az energia fogy el, hogy belekezdjek. Szokásos a forgatókönyv.

Durván egy hónapnyi adag Budapestből megtette a hatását. Lehet, hogy most az egyszer honvágyam lesz? Kiderül. A vizsgaidőszak végéig nem fogok hazamenni. Nem lehet, mert nagyon sűrűn vannak a vizsgák, kizökkennék a ritmusból. Érdekes, de valahogy megjött a kedvem a tanuláshoz. Ami meg nem fog sikerülni, arra meg lesz újabb fél évem, hogy másodjára véglegesen megcsináljam. Nézegetve az így-úgy kész hálótervet, láttam, hogy most fog jönni csak a java a dolgoknak. Megvettem a Molekuláris sejtbiológia könyvet, ami egyszerűen elvarázsolt, nagyon hard-core, de ezzel egyetemben élvezetes dolgok vannak benne. Úgy érzem, hogy jó sokáig fogom forgatni, megérte megvenni. Még akkor is, ha egy kisebb vagyonba került (bár ~8000 Ft egy szakkönyvért nem is olyan sok, vannak drágábbak is, de jobbak aligha).

A vizsgaidőszak végén új albérletbe költözik mindenki. Kíváncsian várom, milyen lesz a vége. Azt tudom, hogy majdnem blackjack, azaz 22, de a képeken kívül, amit Müli csinált, nem sokat láttam a lakásból. Olcsóbb, nagyobb, jobb lesz, mint a mostani. Gyalog átköltözni lesz ám a jó, kis csomagonként átcipelni a cumókat (no, de ez még a jövő zenéje).

Négy éve azon fáradozom/fáradozunk, hogy olyat vigyünk véghez, amit még senki nem tett a világon. Ez nagyban a fordításokra és a Light Hackingre korlátozódik, de sok kicsi sokra megy, apránként váltjuk meg a világot, hogy a végén beváltsuk azt a sok kicsi darabot egy nagyra. Haladunk, igyekszünk magunkból a legjobbat kihozni, nagyobb projekteket vállalni, úgy elvégezni a dolgokat, ahogyan az egy profitól tellik. Csak az az egy gond van az egésszel, hogy ez időigényes, és most egy cseppet hiányában vagyunk az időnek. Legalább az erőforrásaink adottak és ez a fontos. Lehessen csinálni, míg van rá lehetőség. Az, hogy kereslet nincsen rá, vagy már nem akkora, mint régen volt? Ha a méhkast megbolygatják, akkor abból önzönlés lesz ám...

Visszajőve a szociológia vizsgáról eléggé érdekes kép alakult ki bennem a vizsgával kapcsolatban. Én voltam az egyedüli nappali tagozatos, aki megírta a ZH-t, a többi mind budapesti levelezős volt. Három kérdésből kettőre tudtam válaszolni, kíváncsi vagyok, hogy elég lesz-e. 15:00-kor kiderül, akkor megyek vissza a tanszékre körbekérdezősködni.

Eldurrant az agyam, hogy vissza akarom kapni a notebookomat. Fel is hívom őket még ma. Menjenek a picsába, amiért nem tudják teljesíteni a határidőt. A HP egy világcég, gusztustalan supporttal.

A végére itt egy kis szösszenet arról, hogy mennyire vagyok ám kocka. Nagyjából igaz is rám:
78% Geek

Find Ultrasound technicians

2007. december 13., csütörtök

Hamarosan...

Azt írtam, hogy később még leszek.
Meglepetés, készülj!
Hoppláré-hopp.

2007. november 26., hétfő

Reggeltet'!

Sikeresen jelentkeztem minden vizsgámra, most megyek és megreggelizem, de előtte megvásárlom a reggelinek valót.

Kémiaelőadásra már nem megyek be úgy érzem, mivel durván 23 perce tart…
Később még leszek!

2007. november 23., péntek

VP

Több mint egy hónapja nem írtam ide. Kezdődik a vizsgaidőszak, túléltem a legutóbbi barlangászást is, elsétált az örök vadászmezőkre a notebookom hangja, haladok a fordításokkal, hétfőn voltam Belga koncerten, ma este Vad Fruttik lesz és úgy fogok blogolni, mint Szivar, mert másképpen nem megy. Mindennap írok majd valamit. Cheers.

2007. október 16., kedd

For Teh Win!

Végre megvan a tesitantárgyam, ugyanis kedden barlangászni voltunk a Bújó-liknál. Azelőtt, hogy el kezdtem mászni a jó 5-6 méter mélyen elterülő szakadékos bejárat fala között, akkor sem ringattam magam álomfelhőbe, de tudtam, hogy jóeséllyel beszorulhatok. Ezt mi sem tükrözte élethűbben, hogy én mentem közvetlenül Piri (egyik túravezető) mögött, mint az „etalonember”. Nem mondták, de én gondoltam, hogy ha én átférek, akkor mindenki más is át fog férni. Jogos. A Bújó-likba mentünk, kötelezően kötél nélkül, csak kobak (vagyis a védősisak, lámpával együtt) volt mindenkin, Máté (másik túravezető) vitt magával karbidlámpát egyedül, de ő volt az, aki zárta a menetet. Odafele minden rendben ment, még a „gomba folyósón” is átjutottam könnyedén; az a járat szembenézetből úgy fest, mintha egy keresztbevágott gomba lenne. Átmászni úgy kellett, hogy a gomba kalapjában kell az ember bal felének lennie (bal kar kinyújtva, bal váll és bal láb) fent a „polcon”, a többi pedig lent a „földön” így lehetet átmászni. Utána következett egy 5-6 méter mély rész, persze létrán másztunk le, vaslétrán. Abba is belejöttem. Utána jött a barlang legnagyobb terme, majd jónéhány kacsaringós rész, amíg a végpontig el nem jutottunk, ahol egy alagútszerű csúszda volt, vissza is lehetett mászni a csúszda végén a csúszda tetejére.

<SZERK: Itt folytattam volna a barlang további leírását, de inkább a profikat kell megkeresni ezügyben:> http://www.babesz.hu/barlangok/bujolik/bujolik.htm >


Hétvégén hazamentem kimosni a ruhákat, feltankoltam mindennel, amit még nem tudtam elvinni. Legalább kétszer annyi cumó van nálam, mint általában. Három táskával jöttem, remélem nem fognak azok a nyavajás semmirekellők újból belémkötni. Úgy vigyázzanak, nem tudják kivel húznak ujjat. Kemény hétnek nézek elébe, most fogom életem legtöbb ZH-ját megírni egy hét alatt. Finom lesz, de a vizsgaidőszakra rá kell kapnom az ízére. Két hét múlva partyhét lesz, kezdve a szombati Mystery Ganggel, aminek a koncertjén ott voltam a Gödörben. Nagyon jóra sikerült, hatalmasra sikeredett a hangulat, bár szerintem csak négyen voltunk, akik zenéhez híven beöltöztünk (Én, Zoli és még két lány, akit látunk). A Gödör utáni Morisson's 2-s ámokfutás nagyon kiábrándító volt az élőzene után. Fel is dobtuk az ötletet, hogy ne menjünk el vissza az albiba, Marcit és Szeq-t otthagytuk rendesen (SM-et azért írtam neki, de azóta beszéltem vele, végül happy end lett belőle). Majd legközelebb! Alig várom már, hogy igyak egy pohár pezsgőtablettás-jeges vizet, hosszú lesz az este, holnap ZH-k tömkelege vár. Ennyit mára, ha nem döglök bele akkor hamarosan jelentkezem!

<MÁSNAPKOR, NEM MÁSNAPOSAN AZAZ KEREKEN HAJNALI NÉGY ÓRAKOR, 16-ÁN>

Ez a gáz, ha nincs időm sűrűbben felrakni a blogra az írásokat. 2 ZH-t lezavartam ma és reggel nyolckor matekgyak lesz, délben szokásosan fizikaelőadással, majd pihenés fél ötig aztán barlangászás. Emellé jajj de jó lesz visszavinni a könyveket is. Szerdán megint 3 ZH, pénteken hétfő, szombaton péntek, jövő héten meg szombaton is péntek (tudod még követni?). Hurrá, nagyjából bele fogok halni [bár kissé szuicid hajlamommal erre vállalkoztam, nem?] Ja, egy részét (a közepét legalábbis) megint a Göcseji IC-n írtam ennek a bejegyzésnek. Déjà vu. Mint az is, hogy a legutóbbi minitesco-runos ámokfutásomból sajnálattal állapítottam meg újból, hogy még mindig készlethiányban szenved a megboldogult kínairuhásbolt (érthetőbben: kistesco) Vici halrudakat, sajttal töltött pulykamellet (TescoVersion) és olcsópizzás korongokat nézve (TescoGazdaságos). Igen, ezeket a kajaszerűségeket szoktam ott venni. Kajára költök a legkevesebbet (de azért a havi félkiló erőspaprikát megveszem, hogy azért mégiscsak edzésben legyek).

Kihagytam volna esetleg bármit is? Fene tudja. Ha nagyon sürgős lenne, azt úgyis megszívom, mert arra már úgy kell hivatkoznom majd, hogy „kajak elfelejtetem” és jó lett volna akkor észben tartani, nem elfeledni (lapzártakor érkezett a fejembe, hogy szombaton Mystery Gang koncert az Expresszóban azon a napon, amikor különösképpen péntek lesz). Majd akörültájt szokásosan jelentkezem. Addigra már háborús övezet lesz VP, hála nekem. Yay.

2007. október 4., csütörtök

#5

Úgy volt, hogy múlt hét vasárnap írok majd a naplómba, de ennyire nincs rá időm, így csak a most is a vonaton fogom megint leírni a dolgokat.

Újból a Göcseji IC-vel mentem, eltékozolva ezzel az egyik esetleges visszaút árát Budapestre. Már látom magamat, ahogyan kistescos-százforintos halrúdon fogok élni három hétig. 104 Ft 250 gramm, amire Zoli (nem én, magamról most nincs kedvem E/3-ban írni) mondta is, hogy az igen... Így van, nem igazán lehet olcsóbb gyorskaját találni a piacon, messze földön sem. Még Budapesten is 50 Ft-tal drágábban adják ugyanazt a halrúdfajtát. Tényleg nem semmi, látszik, hogy az egyetemistákra fektetik a hangsúlyt, belőlük áll az ilyen kajákat felvásárlók nagy része. :-P

Ami nagyon netzes és sürgősen orvosolandó, az az első jegyzőkönyvem, amit a legutóbbi porszívó nélküli nagytakarításkor szerintem szabályosan kivontam a forgalomból egy jól irányzott húzó-tépő mozdulatsorral. Nem emlékszem már, hogy mit tettem vele, lényeg, hogy most nem találom és csakis akkor mehetek el ZH-t írni jövő héten infragyakból, ha bemutatom az előző két jegyzőkönyvet, amit eddig csináltunk. Elvégre megcsináltam mindkettőt, el is fogadták, csak az elsőnek nyoma veszett, nem tudni, hogy pontosan hova is lett (azért mindent nem kell a tanárok orrára kötni). A herbárium nekem meg tabu, egy szót sem akarok hallani róla, szégyellem is a fejemet miatta, amiért még segítséggel sem tudtam elkészülni vele…

Most eszembe jutott a Kendó is. Lehet, hogy jobban járnék azzal, ha táncolni mennék? Két évet lehúztam az Iaidósoknál Bujutsu Kai Kenshin Ryusoknál, lehet, hogy egy még keményebb edzéstől meg a szokásos véletlenszerű kocsmalátogatásoktól (QA) teljességgel ki is lennék merülve, nem beszélve a standard-mindennapi önkéntes silentiumról. Ki akarom már próbálni azt is.

Nem költségkímélő az egyetemi élet, főleg költségtérítéses képzésen, bár megvannak azok a fix pontok, amivel el lehet érni, hogy ne haljak éhen. Példának ott van a Tempoban 279 Ft-ért a 750 grammos vegyessaláta-mix, amit magának állít össze az ember (és még valamennyire egészséges is, az vagy, amit megeszel). Nem elfelejtendő a most készlethiányban szenvedő Tesco Gazdaságos 175 Ft-os sonkás/margaritás/gombás/szalámis kispizza sem. Léteznek még hiperolcsó áruk is Veszprémben, csak ezekről nem tudok még. Javaslat?

A GH-érdekeltségű embereknek üzenem, hogy a fordításaim sehogyan sem haladnak (nem is nagyon bánom), ugyanis ZH-t írunk ZH-val, azaz fikarcnyi időm sincsen az efféle autodidaktikus bugyutaságokra. Jól hallottátok, bugyutaságnak írtam a fordítást. Volt elég lehetőségem rá, igenis éltem vele, kivettem a részemet a jóból, de mostanra legyen ennyi elég, majd ha nagyon sok időm lesz, akkor ránézek az új projektekre, de mindenesetre befejezem majd a régieket.

Kellemeset csalódtam, hogy nem lesz lehetőségem elmenni kocsmákba esténként (írhattam volna azt is, hogy szórakozni, de a szórakozás az nálam mást jelent, nem azt, hogy kifejezetten nők előtt taccsrészegre issza magát az ember és ennek örül, ahogyan sokan művelik; még nem vagyok azon a fokon, hogy alkoholistának nézzenek), de nem is célom masszív alkoholistává válni, ugyanis volt részem egy két embert próbáló -OH-csoport-kúrán, ami úgy általában hatalmas mennyiségű vizet von el a szervezettől, így a hátamra kívánom az összes velejáró hercehurcát (megjegyzem ott szoktak azok a fogalmak felrémleni, hogy detoxikáció meg ilyenek, amiben még nem volt részem, Isten ments, hogy legyen…). Gondolom ezt a kocsmavirágok is megértik. :-) Apropó, írtam már arról, hogy sokat kell innom, ahhoz, hogy berúgjak? No, ott van még egy érv a hektóliterszámba menő piálás ellen. No de, ki kellett próbálni, anélkül most nem lenne az, hogy _tényleg_ ne űzzek sportot abból, hogy minden kocsmás estén három liter sörrel induljak neki az éjszakának.

Így egy hónapnyi Veszprémben eltöltött idő után már kijelenthetem, hogy jó sok gyaloglás után már egy ideje rajta vagyok azon az úton, hogy natív lakossá kezdjek válni, ne nézzenek teljesen kívülállónak az emberek.

Már csak a tesit kell elintéznem és akkor egy évre előre fixen be lesznek táblázva a dolgok (bár nincsen sok szabad hely az órarendemen, de majd kisütök valami jót), mert ma volt az a nap, hogy megszüntettem a tantárgyütközésemet, pénteken végre mehetek szociológiára, kíváncsi vagyok rá, hogy mit kell majd nullkreditért tanulnom még a sok-sok alapozótárgy mellé. Menni fog ez, csak nem szabad kiesni a körhintából, pörögni kell és akkor minden a szokásos kerékvágásba fog bedöcceni.

Úgy látszik, hogy ez sem egy miniblogbejegyzés lesz, rendesen cikáznak a gondolatok a fejemben, bár van időm írni bőven, bírja még a laptop (notebook).

Kicsit visszapörgetve az időt nagyjából mindent el sikerült ma intéznem (és remélem a naplóbejegyzést is be fogom tudni fejezni, amire Veszprémbe érek), kivétel levinni a mosógépet a cuccokkal együtt, amiket még ki kellene mosni. Nem volt biztosra tervezve, hogy le tudjuk ma vinni (no nem IC-n, a hátunkon, bár az az eshetőség is felmerült ma, Zoli említette :-D ) a mosógépet, de így jártam. Megesik. Bankkártya és a könyvek kipipálva, könyvek visszavíve. Legalább ezeket el sikerült ma intéznem, de cserébe nem mentem el fizikaelőadásra. Érdekes lesz a holnapi fizikagyak is, mert lehet, hogy újból ZH-t írunk. Majd kiderül.

Ja, az albival kapcsolatban! A többiek egészen kis pofás piásüveggyűjteményt állítottak össze a konyhapolc tetején. Kár, hogy az italok negyede noname-nincsneve ioncserélt vízű lötty. Ami még elkéne oda az egy porszívó, de Apor (vagy én és a többiek) dolgozunk rajta, hogy legyen. Következő állomás lenne a mosógép, de arra lehet, hogy várni kell majd egy kicsit. Várakozásról jut eszembe, hogy a 90%-os havibérlet 7090 Ft lenne nekem másodosztályra, 25000 körül lenne az elsőosztályú jegy havonta. Ijj! Belegondolni is rossz, főleg úgy, hogy háromhetente szokásom hazajárni. Aminek örülök, hogy nem kell majd bemásznom az OTP bankhoz pénzt kivennem, mert újból van bankkártyám.

Valamikor folytatom az írást, készüljetek fel...