#5

Úgy volt, hogy múlt hét vasárnap írok majd a naplómba, de ennyire nincs rá időm, így csak a most is a vonaton fogom megint leírni a dolgokat.

Újból a Göcseji IC-vel mentem, eltékozolva ezzel az egyik esetleges visszaút árát Budapestre. Már látom magamat, ahogyan kistescos-százforintos halrúdon fogok élni három hétig. 104 Ft 250 gramm, amire Zoli (nem én, magamról most nincs kedvem E/3-ban írni) mondta is, hogy „az igen...” Így van, nem igazán lehet olcsóbb gyorskaját találni a piacon, messze földön sem. Még Budapesten is 50 Ft-tal drágábban adják ugyanazt a halrúdfajtát. Tényleg nem semmi, látszik, hogy az egyetemistákra fektetik a hangsúlyt, belőlük áll az ilyen kajákat felvásárlók nagy része. :-P

Ami nagyon netzes és sürgősen orvosolandó, az az első jegyzőkönyvem, amit a legutóbbi porszívó nélküli nagytakarításkor szerintem szabályosan kivontam a forgalomból egy jól irányzott húzó-tépő mozdulatsorral. Nem emlékszem már, hogy mit tettem vele, lényeg, hogy most nem találom és csakis akkor mehetek el ZH-t írni jövő héten infragyakból, ha bemutatom az előző két jegyzőkönyvet, amit eddig csináltunk. Elvégre megcsináltam mindkettőt, el is fogadták, csak az elsőnek „nyoma veszett, nem tudni, hogy pontosan hova is lett” (azért mindent nem kell a tanárok orrára kötni). A herbárium nekem meg tabu, egy szót sem akarok hallani róla, szégyellem is a fejemet miatta, amiért még segítséggel sem tudtam elkészülni vele…

Most eszembe jutott a Kendó is. Lehet, hogy jobban járnék azzal, ha táncolni mennék? Két évet lehúztam az Iaidósoknál Bujutsu Kai Kenshin Ryusoknál, lehet, hogy egy még keményebb edzéstől meg a szokásos véletlenszerű kocsmalátogatásoktól (QA) teljességgel ki is lennék merülve, nem beszélve a standard-mindennapi önkéntes silentiumról. Ki akarom már próbálni azt is.

Nem költségkímélő az egyetemi élet, főleg költségtérítéses képzésen, bár megvannak azok a fix pontok, amivel el lehet érni, hogy ne haljak éhen. Példának ott van a Tempoban 279 Ft-ért a 750 grammos vegyessaláta-mix, amit magának állít össze az ember (és még valamennyire egészséges is, az vagy, amit megeszel). Nem elfelejtendő a most készlethiányban szenvedő Tesco Gazdaságos 175 Ft-os sonkás/margaritás/gombás/szalámis kispizza sem. Léteznek még hiperolcsó áruk is Veszprémben, csak ezekről nem tudok még. Javaslat?

A GH-érdekeltségű embereknek üzenem, hogy a fordításaim sehogyan sem haladnak (nem is nagyon bánom), ugyanis ZH-t írunk ZH-val, azaz fikarcnyi időm sincsen az efféle autodidaktikus bugyutaságokra. Jól hallottátok, bugyutaságnak írtam a fordítást. Volt elég lehetőségem rá, igenis éltem vele, kivettem a részemet a jóból, de mostanra legyen ennyi elég, majd ha nagyon sok időm lesz, akkor ránézek az új projektekre, de mindenesetre befejezem majd a régieket.

Kellemeset csalódtam, hogy nem lesz lehetőségem elmenni kocsmákba esténként (írhattam volna azt is, hogy szórakozni, de a szórakozás az nálam mást jelent, nem azt, hogy kifejezetten nők előtt taccsrészegre issza magát az ember és ennek örül, ahogyan sokan művelik; még nem vagyok azon a fokon, hogy alkoholistának nézzenek), de nem is célom masszív alkoholistává válni, ugyanis volt részem egy két embert próbáló -OH-csoport-kúrán, ami úgy általában hatalmas mennyiségű vizet von el a szervezettől, így a hátamra kívánom az összes velejáró hercehurcát (megjegyzem ott szoktak azok a fogalmak felrémleni, hogy detoxikáció meg ilyenek, amiben még nem volt részem, Isten ments, hogy legyen…). Gondolom ezt a kocsmavirágok is megértik. :-) Apropó, írtam már arról, hogy sokat kell innom, ahhoz, hogy berúgjak? No, ott van még egy érv a hektóliterszámba menő piálás ellen. No de, ki kellett próbálni, anélkül most nem lenne az, hogy _tényleg_ ne űzzek sportot abból, hogy minden kocsmás estén három liter sörrel induljak neki az éjszakának.

Így egy hónapnyi Veszprémben eltöltött idő után már kijelenthetem, hogy jó sok gyaloglás után már egy ideje rajta vagyok azon az úton, hogy natív lakossá kezdjek válni, ne nézzenek teljesen kívülállónak az emberek.

Már csak a tesit kell elintéznem és akkor egy évre előre fixen be lesznek táblázva a dolgok (bár nincsen sok szabad hely az órarendemen, de majd kisütök valami jót), mert ma volt az a nap, hogy megszüntettem a tantárgyütközésemet, pénteken végre mehetek szociológiára, kíváncsi vagyok rá, hogy mit kell majd nullkreditért tanulnom még a sok-sok alapozótárgy mellé. Menni fog ez, csak nem szabad kiesni a körhintából, pörögni kell és akkor minden a szokásos kerékvágásba fog bedöcceni.

Úgy látszik, hogy ez sem egy miniblogbejegyzés lesz, rendesen cikáznak a gondolatok a fejemben, bár van időm írni bőven, bírja még a laptop (notebook).

Kicsit visszapörgetve az időt nagyjából mindent el sikerült ma intéznem (és remélem a naplóbejegyzést is be fogom tudni fejezni, amire Veszprémbe érek), kivétel levinni a mosógépet a cuccokkal együtt, amiket még ki kellene mosni. Nem volt biztosra tervezve, hogy le tudjuk ma vinni (no nem IC-n, a hátunkon, bár az az eshetőség is felmerült ma, Zoli említette :-D ) a mosógépet, de így jártam. Megesik. Bankkártya és a könyvek kipipálva, könyvek visszavíve. Legalább ezeket el sikerült ma intéznem, de cserébe nem mentem el fizikaelőadásra. Érdekes lesz a holnapi fizikagyak is, mert lehet, hogy újból ZH-t írunk. Majd kiderül.

Ja, az albival kapcsolatban! A többiek egészen kis pofás piásüveggyűjteményt állítottak össze a konyhapolc tetején. Kár, hogy az italok negyede noname-nincsneve ioncserélt vízű lötty. Ami még elkéne oda az egy porszívó, de Apor (vagy én és a többiek) dolgozunk rajta, hogy legyen. Következő állomás lenne a mosógép, de arra lehet, hogy várni kell majd egy kicsit. Várakozásról jut eszembe, hogy a 90%-os havibérlet 7090 Ft lenne nekem másodosztályra, 25000 körül lenne az elsőosztályú jegy havonta. Ijj! Belegondolni is rossz, főleg úgy, hogy háromhetente szokásom hazajárni. Aminek örülök, hogy nem kell majd bemásznom az OTP bankhoz pénzt kivennem, mert újból van bankkártyám.

Valamikor folytatom az írást, készüljetek fel...