2008. május 1., csütörtök

Analízis orrvérzésig, azaz ez a negvenedik bejegyzésem

Találtam egy nagyon jó könyvet hülyéknek (azaz közgazdászoknak) az analízishez, ami becsületes nevén Dancs István (és més sokan mások is kontárkodtak bele) műve, a Bevezetés a matematikai analízisbe nevet viseli. Remélem, hogy ezzel igazán fel tudom hozni magamat a pro szintre, hogy két hónap múlva üvölthessem, hogy: Megvan az anal egy! Hurrá.

A hétvégém most igazán kuszára és intenzívre sikerült.
Csütörtökön Mystery Gang koncertren voltam, ahol az ingem bánta a rockabilly-t (sebaj, az élmény megmaradt). Meglepődtem, hogy csak 200 Ft volt a belépő, és csak félrészegen táncoltam.

A pénteki napom nagyon jól indult, ugyanis találkoztam Lilivel, akit már jó egy éve nem láttam és nem is hallottam semmit felőle. Eredetileg úgy jött volna a program, hogy kirándulni megyek 5 jómadárral a Nagy-Kevélyre, de szerencsére a Mester utca sarkánál, a zebránál összefutottam Lilivel, aki szállt volna fel a 4-6-osra úgy, mint én (csak az ellenkező irányba) beszéltünk fél percet, ami nagyon feldobott. Ezután jött a BKV-túra a Batthyány térre, majd (még rosszabb) Csillaghegyről a Nagy Kevélyre. Legalább sütöttünk szalonnát és kiderült, hogy erőspaprikában verhetetlenek vagyunk, mint mindig.

Péntek este ellátogattunk Zolival és a megmaradt hegyi túlélővel a Flórián kocsmába, ahol nagyon jó árban mérték a fütyülőst. Gyorsan le is húztunk beőle tizet, csak hogy jól telljen az este. A végeredmény az, hogy mindenki kidőlt mellőllünk (Balázsnak még a maradék erőspaprika is besegített) és kósza BKV-ellenőrökre sandítva borotkáltunk vissza az albérletbe. Mégegyszer hurrá (túléltük).

Szombat reggel derült ki, hogy nekem hasznossá lehetne tenni magamat csak úgy, mert az jó. Hát miért ne? Aztán költözködtettem egész nap, de ez volt a legnyugisabb nap egész hétvégén. Vasárnap este visszasírtam a péntek estét.

Vasárnap voltunk Driftet nézni meg agyönlövetni magunkat és agyonlőni másokat. Azaz Paintballozni voltunk (én, Zoli, Bandi), toltuk a skulókat rendesen a mocsok sárgáknak meg narancsoknak. Én zöld voltam, fehérek a csapattársakkal. Én közvetlenül kaptam egy vállövést a bal vállamba, Zolit megsorozták mindenhol, Bandiról nincsen hír, az egyik csapattársat meg közvetlenül lábon lőtte a másik csapattárs (nem én voltam!).

Miután kipaintballoztuk magunkat, lenyugtattuk a felborzolt fejünket egy kis drift és repülőgépbámulással.

Jól sikerült mindegyik.

Ja, a blogolással meg mindig késésben leszek. Folytatom az analt. Yeah.

Úgy alakult volna, hogy nem írom le lustaságból a múlt hétvége eseményeit, de most erőt vettem magamon és összedobtam egy autentikus forrást a múl hétvégéből (reggel van, hülyén fogalmazok).

PS: Méltó bejegyzés május elsejére, a 40. bejegyzésnek. Hurrá (harmadszor is).

Nincsenek megjegyzések: